Mikor először mondtam Medvének, hát, látni kellett volna az arcát.Galambszürke és fehér falak, nagyon sötét, narancsos-mustársárga kiegészítőkkel, csokoládébarna bútorokkal, fűzöld párnákkal... Nem mondom, hogy repesett az örömtől.
Nem mondom, hogy érdekelt:)
Az alap inspirációt ez a parányi kép adta, teljesen beleszerettem!
.........................................................











Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése