2013. március 25., hétfő

Tervek

Egészen rövid távra: 

  • Istenem, csak maradjak ébren:)! Egy tejeskávé mindenképp lecsúszik majd, fogalmam sincs, mitől vagyok ennyire álmos...
  • befejezni a gardróbot: elég jól állok a feladattal, nagyjából a fele kész is! (igen, annyira féltem ettől a helyiségtől, hogy az előző mondat mindenképp megérdemli azt a bátorító felkiáltójelet...)
  • délután csokit öntünk Barnabással, úgyhogy előkészítem a tölteléknek való cuccokat: tegnap vettünk aszalt szilvát, mandulát, aszalt sárgabarackot, mogyorót...
Még a hétre:

  • dadus néniknek (oké, gondozó néni, de ezen a kifejezésen én nem tudom túltenni magam. Mintha csimpánzkölykökre vigyázna valaki) összekészíteni a húsvéti meglepit
  • befejezni a nagytakarítást (most jönnek majd a fürdőszobák és a külön vécék)
  • dekorálni a házat
  • megfőzni a húsvéti menü rám eső részét (hehe, nagyon kitaláltam, hogy ki-mit hozzon)
  • túlélni az összes hivatalos tennivalót (munka, munka, munka - egy megnyitó, egy közönségtalálkozó és a többi)

Hosszú távra:

  • azt hiszem eldőlt a dolog: jövő tavasszal új kiskutya érkezik a családba. Egy ideje fontolgatjuk, de eredetileg későbbre terveztük, de valószínűleg az lesz a megoldás a becsöngető, ólálkodó emberek ellen. Nem, nincs semmi komoly: ez nem az a környék, ahova szervezetten, előre kitervelten mennének betörni. Inkább amolyan "bepróbálkozós" a dolog: ha nincs ellenállás, bemegy, elhozza, amit a kertben talál. Egyszerű emberek ezek, egy kutya pont elég riasztó ide (ettől persze még rohadjanak meg, ha bejönnek), de a legjobban attól félek, hogy ötletszerűen beugrik valaki a kertbe, körbenéz, én pedig pont akkor megyek hátra valamiért, az meg megijed, hogy felismerem, és leüt. Leszúr. Mittudomén. Csodálatos a telek fekvése, de pont az, ami az előnye (nincs a szánkban senki, nem látni rá a kertre az utcáról és a kert végében nincs szomszéd, hanem egy kis domb van) a hátránya is (senki nem venné észre, ha bármi történne).
  • ... úgyhogy amint lesz erre pénzünk, erősebbre cserélük a kerítést. Amíg nincs kész, addig nem jöhet az új kutyus, ugyanis az a fajta, amelyikre a választásunk esett (ez elég demokratikusan hangzott, de valójában Medve ilyen kutyát akar, és kész), nem való egyszerűen lebontható kerítés mellé...
... terveink szerint ugyanis egy KOMONDOR kölyök érkezik hozzánk jövőre - vagy azután. 





3 megjegyzés:

  1. A komondorok nagyon okos és erős kutyák. Ha nekem lenne lehetőségem kutyát tartani, akkor golden retrievert tartanék, vagy tibeti terriert. Mindkét fajta okos és erős, gyerekbarát kutyák.

    VálaszTörlés
  2. Medvének pulija volt. Na azt semmiképp nem szerettem volna - akármennyire imádnivaló, nem egy gyerekbarát fajta... a komondor nyúzható-húzható nagy mackó, mégis tekintélyt parancsoló (értsd: köcsög betörőt elriasztó) külseje van.

    VálaszTörlés
  3. Nekem kölyökkoromban spánielem volt, 6 évesen húztam-nyúztam, imádtuk egymást. De tekintélyparancsoló nem volt, az biztos :D

    VálaszTörlés