Junk food

Igyekszünk egészségesen táplálkozni. Itthon sütöm a kenyeret, felvágottat nagyon ritkán veszünk (inkább megsütöm a húst és felszeleteljük), nincs kóla, cukros löttyök és félkész, csak-bedobom-a-sütőbe cuccok.

Szóval, érted.

Nagyjából 3 havonta elkap a gépszíj, és bepótolom egy NAGY, Egészségtelen Szemétzabálás keretében a kihagyott nátrium-glutamátot, ízfokozókat ésatöbbi. Általában a Stúdióban szoktam bűnözni: mikor egyedül vagyok, és ott is alszom, lemegyek az Aldiba(!), és beszerzem a következőket: 

• burgonyaszirom (sós) - azt a vastag, szájban pezsegve olvadó, puffasztott fajtát veszem, nem a chipset
• sajtos taco dip (megcsillan a tetején a lámpa fénye, ahogy letekerem a tetejét uv-sárga. Nem folyik, nyúlik.)
• liptói körözött (kiválóan reagál a burgonyaszirommal, valószínűleg a nem kevés citromsavnak köszönhetően. Ha belemártom a burgonyaszirmot, hallhatóan pezseg.)
• pillecukor
• karamellás csokihab

és nekiállok.

A "B" verzió, amikor kínai kifőzdébe megyek: ha már lúd, legyen kövér alapon ilyenkor a szezámos-ragacsos-csilis csirkét szoktam kérni. Konyhaguru ismerősömet hívtam fel (szintén otthonosan mozog az egészséges táplálkozásban is), hogy MONDJA el a titkot, hogy lehet ezt a rettenetet elkészíteni. Gyanítom egy csomó egészségtelen cucc kell hozzá, és biztos vagyok benne, hogy az alapanyagk egy részéért a Praktikerbe vagy az Obiba kell mennem (lakk, higító, mittudomén), de nem érdekel: édes-cukros-csípős-olajos gyönyör ez, a javából. Vagyis inkább a bugyor legmélyéről.