2013. szeptember 5., csütörtök

Van, aki játékbabát öltöztet.

Műanyag csavarkulccsal játékautót szerel. Kinyitja a könyvet és úgy tesz, mintha laptop lenne, és ő lenne a fontos ember a cégnél.
Van, aki doktorosat játszik, vagy tanítja a játékmackókat. 

Az én gyerekem hányósat játszik.

Kicsi kezét rátapasztja a szájára, elrohan a vécéig, ott öklendezik és mosolyogva visszajön.


Én pedig darabokra hullok, és olyan fájdalmat érzek, ami sokkal szarabb annál, amit a kemó valaha okozhat.


2 megjegyzés:

  1. Ne tedd! Nincs ezzel semmi baj, bár nekem is természetesebb lenne a hányás, sok betegségen hamarabb túllettem volna. Babavárás miatt is hányhatnál. Ráadásul egy csomó minden mást is játszik.. szóval no para, no széthullás <3

    VálaszTörlés
  2. Pedig ez igazából természetes. Ő most kijátsza magából a te betegségedet. Sokszor látom az oviban, hogy a gyerekek a szüleik problémáit jelenítik meg a játékukban, ezzel csökkentik magukban a feszültséget, dolgozzák ki magukból az élményeket, ami másképp még megfogalmazni nem tudnak.
    Próbáltál már gyömbérteát inni a hányinger ellen? (Igazi gyömbért kell leáztatni forró vízben.)

    VálaszTörlés