Ő nem vállalta a kemót.
Én igen.
A terapeutám mindig azt mondja, hogy azok halnak meg, akiknek úgy jobb. Akiknek valami olyan nagy problémájuk van, hogy nem lehet kiradírozni, átfesteni, újrakezdeni, hanem lap kitép és újraír van.
Ezen egyébként nagyon sokat gondolkodom.
Van, hogy elromlik, van, hogy nagyon nehéz javítani, és a mai, fogyasztói társadalomban szocializálódott fejemmel simán rávágnám, hogy dobjuk ki a fenébe - ha egy kenyérpirítóról lenne szó.
Ez azonban a testem. A testem és a lelkem.
Nem akarom újrakezdeni, nem szeretnék katapultálni, így ezt kell megjavítanom.
A bibi csak az, hogy nem mindig tudom, hogy jó irányba haladok-e.
--------------------
37 éves volt.
Basszus, csak 37 éves volt.
Bejegyzések
Minden tiszteletem azoké, akik ezt csinálják, akár terapeutaként, akár rákosként. Pont. Nincs de. Új mondat.
VálaszTörlésNagyon idegesít, amikor a betegségnek, tragédiáknak okokat tulajdonítanak, mintegy kijelölve, hogy igen, világunkban minden értelmes, jelentésteli, káosztól mentes. Nem. Egyes emberek meghalnak, mások nem és ebben bármilyen misztikus okot keresni számomra dühítő, áldozat és környezethibáztató. Ez a betegségek moralizáló felfogásához vezet, ami kifejezetten káros.
Nyugodjon békében.
Kiegészíteném: persze, akinek ez egy megfelelő választ ad, annak szíve joga azt gondolni, hogy minden okkal történik. Engem, személyesen kiborít.
TörlésPontosan. Iszonyú nehéz ez egyébként. És kurvára semmi nem boldogít: meghalt. És rossz lesz nélküle. És sokat nevettünk.
VálaszTörlésNem akarta felvenni a kezeléseket, azt mondta, hogy én már nem hiszek semmiben.
------------------
Én meg hiszek, mint a jógyerek, és nagyon mélyen dolgozik bennem a gondolat, hogy csak ámítom magam? Grade 3 Stage 2 triple neg.
Csak én vagyok a hülyegyerek, aki nem veszi észre magát?
Fasza. Iderántottunk mindenkit, hogy így meg úgy legyőzhető bla-bla-bla, aztán itt picsogok. Jelzem, nullás papírral, szóval hurrá, de mégiscsak rinya van.
VálaszTörlés:D:D
Én végig követtem nagyjából a gondolatmeneteid, azokat, amiket a blogon keresztül megosztottál. Józannak tűntél, nem éltél közhelyekkel, tudtál ironizálni, nem gondoltad, hogy jaj hát most már sosem leszek szomorú/ mérges.
VálaszTörlésNem próbáltad meggyőzni? Van ilyen kemó-ellenes vonal?
Nagyon érdekel, elnézést, ha indiszkrét vagyok.
Én azt gondolom, hogy a rák egy pszichoszomatikus betegség, magunknak gyártjuk és magunknak gyógyítjuk, méghozzá hittel. Mindenki másban hisz: az orvosban, a kemóban, a sugárban, az alternatív terápiákban, a pszichológusában, Istenben, saját magában vagy bármi másban. Ki miben hisz (de nagyon), attól gyógyul meg. Szerintem.
VálaszTörlésIgen, sokan, sokféle dolgot mondanak: egyet szeretnék, hogy az emberek könnyű szívvel, elvárások és bűntudat nélkül létezhessenek, ahol senki sem bélyegzi meg őket azért, mert történetesen megbetegedtek.
VálaszTörlésKét út van - küzdesz, vagy beletörődsz.
VálaszTörlésHa küzdesz, még mindig végződhet rosszul, de ha beletörődsz csak a rossz kimenetel lehetséges.
Küzdeni kell, mindaddig, amíg csak egy kis remény is van. Szerintem - Boszi
Hú, ez egy végleteket megmozgató téma: mármint a pszichoszomatika - van lelki háttere egy testi betegségnek, vagy nincs?
VálaszTörlésTalán néha nehéz elfogadni, hogy a testi tüneteink, betegségeink hátterében lelki okok is meghúzódnak, és nem csak a környezeti hatások, öröklődés, stb... A keleti gyógymódok hisznek benne, és régebben hittek benne az emberek, hogy van oka a betegségüknek, ma az orvostudomány sokszor kettéválasztja, és csak magát a betegséget kezeli, a beteget nem.
Ha elfogadjuk, hogy a betegségünknek lehet lelki oka is, az azért egy nagyon jó hír, mert azt jelenti, tudunk tenni a gyógyulásért is, nem csak úgy megtörténik velünk, és a gyógyulás se csak úgy lesz, vagy a gyógyszerektől, vagy az orvosoktól.
Ez nem azt jelenti, hogy bárkinek bűntudata kellene, hogy legyen, mert beteg, egyáltalán nem, és ha valakinek ez az érzése, annak valami állhat a hátterében. Nem hibáztatunk senkit, nem keresünk tetteseket, de keresünk felelőst a szó legjobb értelmében, hiszen azt jelenti, hogy ha ő a felelős, akkor az ő hatalmában áll meggyógyulni is, és azt nem csak úgy elszenvedi, és vagy megtörénik, vagy nem. Hatalma van a betegnek a saját teste és lelke fölött is, és ez jó.
Amúgy a terápiában abszolút igazolódik a pszichoszomatikus háttér, hisz amint elkezdjük gyógyítani a lelket, elkezd gyógyulni a test is, még orvosi beavatkozások nélkül is. A változások a lélekben változásokat okoznak a testben is (a hormonokon és az immunrendszeren keresztül, ezt már bizonyították is), szerencsére, hiszen így van egy újabb eszköz a kezünkben, amivel meggyógyulhatunk.
Ajánlom a témában Louise L. Hay: Éld az életed, Simonton: Gyógyító képzelet c. könyveket, jobban elmagyarázzák, mint én. :)
Jó úton haladsz, Ági, csak így tovább az új úton!