Nagyon szerettem a narancssárgát ezen a nyáron. Változatlanul nagyon szeretem a farmert, a pakolós táskákat és a természetközeli színeket.
Ez egyszerűen gyönyörű. Ilyen nyaklánc álmaim vágya, és bár ez egy nyári darab, el tudok képzelni hasonlót egy ősziesebb, mélyebb színösszeállításban is.
Ó, Barnus! Bolondos, nyurga nagyfiú lett, és nagyon-nagyon-nagyon szívesen töltök vele időt. Igazi kis társ a mindennapokban: okos, szórakoztató, bátor, bohókás...
Krakkóba beleszerettünk. Élhető, színes, vidám város... és megfizethető. Itt épp a várban kávézunk és nézzük a csoki kínálatot (tejcsoki nálunk nem játszik, de a tiszta csokit megkóstoltuk. Mennyei!)
Örök tanulság, hogy nem kell gluténmentes étterem. Tiszta serpenyő kell és egy értelmes séf.
Krakkó főtere éjjel.
És újra a vár - nappal. Grapefruitlé, jeges tea, sok pakk.
Felöltözött. Ezt a szöszös sapkát már nyugdíjaztuk, vagy legalábbis én nyugdíjaztam, de úgy fest, Gergő nem szívesen válna meg tőle.
Bejegyzések
A grapefruit nem tiltólistás?
VálaszTörlésMeg az ott nem padlizsán és zöld paprika a tányérodon?
VálaszTörlésGrapefruitot nekem már lehet, a padlizsánt meg nem ettük meg. A zöld meg a sárga paprikát sem. Viszont most nekem nem lehet borsót és húst sem (szinte egyáltalán nem).
VálaszTörlés