Kazimierz és a vár

Kazimierz régen külön város volt, Krakkó méltó vetélytársa és főleg gazdag zsidók lakták. Ma is virágzik és él itt a zsidó kultúra: van mikve, iskola és azt hiszem vagy 8 zsinagóga. Kóser bolt, kipa bolt, kóser étterem és persze ortodox vendégház is.

Kazimierz ezen felül Krakkó "romkocsma" negyede is: rengeteg alternatív művészeti bolt, képzőművész galéria található itt és persze kocsmák, kávézók, bárok, éttermek, kifőzdék tömkelege. Van food truck és sushi, bisztrókonyha és vegán étterem is.

Természetesen én a kisebb, helyi kézműves design boltokba vetettem be magam és nem csalódtam: néha teljesen a wampon éreztem magam, vettem is egy nagyon érdekes nyakláncot, majd egy következő bejegyzésben mutatom...:)

A legnagyobb melegben mindig valami teraszon üldögéltünk, és beszélgettünk, beszélgettünk, beszélgettünk.

Főleg az óvodaváltásról, hogy legyen-e vagy ne. Ha igen, akkor szuper, mert egyenes az út az iskolába, de ha igen, akkor számolni kell azzal is, hogy nem kereshetjük örökké mindenkiben G nénit meg a régiÁgit, nem utálhatunk kapásból mindenki mást...

"... és tudod, most már van erőm gondolkodni. Van erőm gondolkodni azon, hogy hogy legyen a gyerekekkel, vagy hogy mi lenne a jó. Van erőm utazni, ebédelni, aludni, nevetni. Eddig olyan volt, mintha valami szartengeren kellett volna átvinnem a családom, és semmi más nem kötötte le a figyelmemet, mint hogy átvigyem a túlsó partra a gyerekeimet és segítsek a feleségemnek a szartenger felett tartani a fejét. Nem a jó megoldás kellett, hanem mindig mindenből az, ami éppen legjobban szolgálta a túlélést. És elfáradtam. Megőszültem. És nagyon-nagyon félek. Viszem a hátamon a két gyereket és úgy néz ki, mind a négyen átjutottunk a túlsó partra, és most állunk a zuhany alatt, pereg le rólunk a szar, és nagyon-nagyon félve teszem le őket a földre, mert... mert ti vagytok a mindenem és nem viselném el, ha most ez csak egy álom lenne és kiderülne, hogy ez mégsem part a talpunk alatt, hanem... szóval érted, Nyuszkó?"

Szerintem soha nem tudja meg az a krakkói pincérfiú, hogy szuvenír csomagokkal és frissítő dzsúzokkal körbebástyázva min bömbölt hangosan két magyar vendég...

Haha, a vár teljesen lemaradt. Na majd legközelebb.