Változások

Változik minden.

A legapróbbtól az egészen nagy dolgokig minden változik, formálódik, megújul most körülöttünk. Kőbevésett szabályok, emberi kapcsolatok látszanak meggyengülni, bevált utak helyett ösvényeken lépdelünk, ami engem -és ez vicces- a legjobban megvisel, azok az apróságok: új biobolt, új piac, új masszőr. Új város az ügyintézéshez. 

Az eddigi megszokott rutin utak, a "hazafelé úgyis útba esik" benzinkút, gyógyszertár, biobolt, zöldséges, hentes már nem esik majd útba. Nem esik útba az a dm, az az auchan, az a lidl. Nem lesz közel az a papírbolt, az a kutyaeledeles, az a cipész, az a bank.

Bár sokat fejlődtem ezen a téren, az azért még mindig elmondható, hogy nem vagyok a változások embere... Én ennél beszaribb, kényelmesebb, röghöz kötöttebb vagyok.

...

Változások. Megvolt a beiratkozás, holnap lesz a szülői, pénteken az évnyitó kirándulás, kedden pedig kezdődik az óvoda és indulnak a waldorfos hétköznapok. Nem tudom, milyen lesz.

Változás van a munkámban is, az egyik munkahelyemmel megválunk egymástól. Azt hittem, hogy nehéz lesz, de igazából nem érzek semmit. Talán egy hangyányi megkönnyebbülést... talán.

Változások. Ki tudja, mit hoz az ősz...? Ha ez egy levél lenne az égieknek, akkor írnám, hogy szeretnék újra együtt dolgozni valakivel, akivel régen együtt dolgoztunk és nagyon jó volt. Barátok lettünk, és nagyon könnyen, boldogan tudnék vele együtt dolgozni. 

Ha munka fronton több kívánságom is lehet, akkor azt szeretném, ha az egyik átmeneti, időszakos projekt nem fejeződne be októberben, hanem folytatódna hónapról-hónapra, illetve a többi megrendelőmet szeretném megtartani.

Többször eljátszom a gondolattal, hogy valami egészen újba, sajátba fogok, de ennek még nem most van itt az ideje. Talán most várni kell. Várni, elcsendesedni, figyelni. Magamra figyelni. Nem zsákutcába futni.

Várni.