Tegnap estébe nyúló megbeszélésen voltunk, mosolyogva jöttünk el. Jó döntést hoztunk, elégedettek vagyunk.
Először is elképesztő kedves, barátságos a szülői közösség. Mindent megoldani, áthidalni, megbeszélni, közösen dönteni - leginkább ez jellemzi a csapatot. Mi csak ültünk és lestünk, nem sokat szóltunk, ez az este inkább a csendes rácsodálkozásoké volt.
Minden nagyon új, mégis olyan, mintha hazaértünk volna. Nincs semmi extrém furcsaság, nincs olyan, amire ingatnám a fejem vagy ciccegnék, nem látok semmi túlzást, érthetetlent, túlzót.
Mindenben a gyerek az első, a mindennapi létben következetes, szigorú szabályok vannak, a játékban megengedő, légkörben pedig... puha. Nagyon puha. Békés. Csendes. Elnéző. Kérő. Tapintatos.
... kérünk Benneteket, hogy
... odabújnak a kemencéhez
... faraghatnak, ha szeretnének
... oda nem szabad, oda nyugodtan
... javasoljuk, hogy
... a gyapjúkép készítés, a fonás
... békésen, de feszes ritmusban, mert nem uralkodhat el a káosz
... a gyerekek ilyenek
... ezt nekünk szülőknek kell elfogadni
... ha ránéztek és szép, a szemnek kellemes, nem durva vagy pusztító, akkor jöhet
... szép kis közösség
... na várj, mindjárt átgondolom, hogy hogy lenne a legjobb a gyereknek
Hát, így.
Ma kirándulni megyünk :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése