2015. szeptember 27., vasárnap

Tényleg, hol is tartok ebben a bio-ügyen? -1. rész

A tegnapi eset kapcsán a legmegdöbbentőbb az volt számomra, hogy mennyire el tud szektásodni a bio-öko-organikus vonal. Felnőtt nők vették fel a kesztyűt, és szálltak harcba velem az én-már-mindent-kurvára-tudok álarc mögött. Méregették és mutogatták, hogy kinek az ökobio fasza nagyobb, de valami olyan kioktató stílusban, és annyira sziklaszilárd kijelentésekkel, hogy el voltam képedve.
Elvakultan.
Mérlegelés nélkül, a lehetséges következmények átgondolása nélkül rávágni mindenbárakármire, ami modern,hogy "nagyanyám idejében sem volt" vagy hogy "nagyanyám is elvolt nélküle" szerintem nem túl okos dolog. Választani vagy elutasítani bármit alaposabb ránézés és ismeretszerzés nélkül szerintem kiszolgáltatott döntés. A modern dolgokat elvből elutasítani szerintem pont olyan, mintha valaki nem venne tudomást a természetes gyógyászatról, a holisztikus szemléletről és csak azért, mert Vágó István azt mondta, elutasítaná a homeopátiát vagy a Bach virágcseppeket.

Dönteni ugyanis csak akkor lehet, ha tudod, milyen alternatívák vannak és az egyes utaknak mik a következményei.

Kezdem talán a leg-dur-vább dologgal: én beadattam a kemoterápiát. Ma sem döntenék másképp, nem variálnék, sőt, anno amikor befejeződött a hatos ciklus, eléggé be voltam tojva, hogy most akkor mi fog engem megvédeni, mert 

vallom, hogy a betegség nagyon összetett. Lelki és testi eredetű egyaránt, és ezt a kettőt nem lehet és nem is szabad különválasztani. Én pedig még nem voltam kész újrakezdeni  az életem- pontosabban nem tudtam, hogy merre induljak. Időre volt szükségem. 
Megnéztem, mi a legfontosabb összetevője annak, amit kapnék, és ledöbbentem. Fagyöngy. Ami mérgező. És természetes.
Ezzel együtt hiszek a máriatövismag-kivonatban, ami az egyik legjobb májregeneráló a világon, és igen, nekem bejött a kávés beöntés is.


Mára ott tartok, hogy a legközelebb talán a vegetariánus határán billegő, de teljesen tejmentes és gluténmentes diétához állok a legközelebb. Nem eszem semmiféle színezéket, tartósítószert, ízfokozót, állományjavítót. Nem iszom szénsavasat (kivéve a pezsgőt:P) és sok gyümölcsöt és zöldséget is kihagyok, ezeket több okból:vagy az előállítása/permetezése/szállítása nem megfelelő, vagy a savtartalma nem oké, vagy a lebomlásakor keletkező anyagok nem hasznosak a szervezetemnek, illetve van még rengeteg szempont, amiket most lustaságból nem sorolok fel. Arra is figyelnem kell, hogy mit-mivel eszem, és vannak fűszerek, amiket teljesen el kell hagynom.

Itthon őröljük a rizslisztet, ami életünk egyik legjobb döntése. Olcsóbb, frissebb, jobb, és mindennek egész más íze van. Az egészen finomtól a durva daráig mindent tud a malmom, ami ráadásul csodaszépen megmunkált darab, nagyon szeretem.

Minőségi váltás volt, mikor megvettem a gabonatej főző gépünket. Az, hogy ipari mennyiségben tudok rizstejet előállítani 70Ft/liter áron, az csak a kezdet. Az, hogy a kedvem szerint ízesítem, az a második dolog, ami miatt érdemes volt: nagyon szeretjük az almás-fahéjas, a vaníliás-narancsos és a kardamomos-kókuszos rizstejet is.
Elképesztő rizstejszínt tudok főzni, akár fokhagymás-petrezselymes, akár kókuszos-almamézes verzióban. Megtanultam a kis gépemmel növényi krémsajtot főzni, de már nyáron kikísérleteztem, hogy hogy tudok sajtot készíteni agar-agar, guargumi és xantán nélkül, amiket szintén nem fogyaszthatunk.

A bőrápolásról - már akkor növényi kivonatokat, virágvizeket, gyógynövény főzeteket és rügykivonatokat használtam az arckezelésekhez, amikor mások még nem is tudták, hogy ilyenek léteznek. Érdekes, ebben folyamatosan változik, ugyanakkor nagyon ugyanolyan az ízlésem: szeretem a hatékony növényi komplexeket, de most már tudatosan figyelek arra, hogy a fürdővízzel együtt ne öntsem ki a gyereket: hacsak tehetem, nem rendelek messziről, nem szeretem a műanyag csomagolást és nagyon díjazom, ha valami nincs agyonpapírozva.

Évek óta én főzöm a mosószerünket és én készítem az öblítőnket. Van, amikor nincs időm rá, de legtöbbször igen. Természetes és lebomló tisztítószereket használok, ugyanakkor Barnabásnál még fel se merült a mosható pelenka, Gergőnél meg kisebb gondom is nagyobb volt a kemoterápia mellett annál, hogy pelenkát mossak.

Folytatom...







2 megjegyzés:

  1. A nagyanyjuk idejében Mari meg Icuka meghalt 50 évesen ùgy, hogy fogalmuk sem volt, hogy miben. Lehet, hogy épp mellrákban. Apukám is mindig azzal jön, hogy bezzeg régen a földeken szalonna volt meg hagyma, ha próbálom neki megmagyarazni, hogy a paradicsom kolbásszal és 20 deka trappistával nem saláta... Igen, csak dolgoztak mellé napi 14 órát keménuen és meghaltak 60 évesen... Ezek a harcos bioamazonok meg majd átértékelik, ha ők is abban a helyeztben lesznek. Vagy nem, mert már késő lesz.

    VálaszTörlés