2015. október 16., péntek

Gergő újra bölcsibe jár

Ez a legislegfontosabb hír a héten: bölcsi, bölcsike, házikó... Gergő így hívja.

És valóban: egy parasztház a dombtetőn, gyönyörű nyílászárókkal, cserépkályhával, kislócás konyhával és nagy udvarral. Tüneményes Nagymamapótlóval, aki főz rájuk (na jó, Gergőre nem, mert a mi diétánk így elsőre követhetetlen), játszik velük, ölelgeti őket.
Csúcsidőben hatan vagy heten vannak, de az nagyon ritka. 

Jó érzés betérni oda, jó érzés ott lenni és jó érzéssel hagyom ott a gyereket, amíg intézem a dolgaimat.

Igen, csak addig.

Már délben megyek érte, onnan pedig Barnabásért megyünk, úgyhogy legkésőbb negyed 2-re itthon van a banda.

Nem gondoltam volna, hogy egyszer így fogok élni.

Reggel felkelek, összekészítem a két tornyot: háromrészes fém ételhordó, alulra a leveske, középre a második fogás, legfelső rekeszbe a sütemény vagy a kenyérféle.
Majd megterítek, gyertyát gyújtok, kiteszem a reggelit és ébresztem a családot.

Gyakorlatilag sosem járnak rendes ruhában a gyerekeim: minden nap technikai öltözéket vesznek fel, olyat, ami vízhatlan, szélálló, sportszerkó, én pedig minden nap végén két sármanót kapok vissza - átázott gumicsizmában.

Ha mogorva idő van odakinn és már sehova nem kell mennünk, akkor a gyerekek egyből a kádba mennek, ahol újabban olajat kérnek a vízbe (pár csepp Szent Lukács olaj) és hangoskönyvet a lejátszóba (sárkányos mesék), majd Gergő aludni megy, Barnabás pedig rajzol, mesét néz vagy szundít egyet ő is. Én pedig újra leülök a gép elé dolgozni. 

Nekiállunk a vacsorának és a másnapi menünek: kenyeret sütünk, feltesszük a levest és kitaláljuk, hogy mi legyen a második fogás. Ha már be van kapcsolva a sütő, általában sütünk egy tálca kekszet, aztán egyszercsak előkerül/hazakeveredik Medve is.

 Késő délután már a közös szobájukban játszanak ölik egymást, addig mi beszélgetünk egy pohár bor mellett a mosógépet töltjük, van-e inged, időpontokat egyeztetünk, dolgozunkdolgozunkdolgozunk, aztán pedig vacsora, mosogatás, és fektetjük a gyerekeket. Jó hír, hogy 8-körül már alszanak.

Semmi izgalmas nincs az életemben. Nem járok magassarkúban, mint régen. Nem veszek tonnaszám sminkszereket, mint régen. A ruháim bő 70%-át kiszanáltam. Nincsenek fényes kirakatok, nagy kávézások és a régi értelemben véve nincsenek kimenős esték sem.

Ez volt a legelső hét, hogy csak 3 megrendelőnek dolgoztam, ami másnak még így is elefánt méretű falat, de nekem ujjgyakorlat a korábbi 8-hoz képest.

Anya voltam, feleség, családösszetartó. Pihentem, hímeztem, meséltem és beburkoltam a gyerekeimet. Miután megszoktam, hogy ne siessek sehová, ne akarjak többet és felfogtam, hogy nem kell mindent egy nap alatt megcsinálni (Tesco, Aldi, piac, posta, otp, gyerekzokni, gyógyszertár, ajándék, számlák, váltócipő). Ráérősen sétálgattam teljesen feleslegesen h-ú-s-z egész percig az aldiban, és felfedeztem egy olyan konzervet, amit eddig sosem vettem, de tegnap meg igen. Isteni vacsorát kutyultam belőle, Medve állandó repertoárra kérte felvenni, úgyhogy leírom ide Nektek is:

Halkrém

Az aldiban lehet kapni szálkamentes és bőrmentes szardínia filét. Ez a drágábbik fajta, 399Ft-ba kerül, és semmi más nincs benne, csak a hal meg napraforgó olaj. Nehogy valami paradicsomos-majonézes akármilyen tyütyürüt vegyetek, abban már tuti van valami tiltólistás, ez viszont csak a hal és az olaj.

Na. 

  • első körben egy nagy pórét feldaraboltam és jó sok (olyan 1dl) kókuszzsíron megpirítottam
  • rádobtam az olajos halat (olajjal) és tettem hozzá sót (parajdi) meg mustárt (olyan 2 evőkanálnyit, Univert)
  • színtelennek ítéltem meg, ezért ment hozzá úgy egy deci paradicsompüré is
  • és egy egész alma (én nem szórakoztam a pucolással, egy nagy jonagoldot daraboltam bele) 
  • majd főztem még egy kicsit, aztán elzártam a gázt és hagytam, hogy egy kicsit hűljön
  • botmixerrel pürésítettem és betettem a hűtőbe. A kókuszzsír ugye betonkeményre tud dermedni, de lazítja a sok minden más, úgyhogy összefogja rendesen a krémet, tehát nem lesz csöpögős meg olyan plittypluttylófasz.

Krémes lesz, jól kenhető és elképesztően finom. Mi pirítóssal ettük és szeltünk hozzá pritaminpaprikát is. 
Olyan 3 körre biztosan elég ez a mennyiség, pedig mi brutálisan sokat tudunk enni.

Este, miután a gyerekek elaludtak, Medve meg valami prezentáción dolgozott, beültem a Pinterest elé egy szelet halkrémes kenyérrel és egy pohár furminttal, és elkezdtem álmodozni a ház átépítéséről, újragondolásáról, amit már olyan nagyon régen tervezgetünk.
Van néhány nagy, közös, sosem-gondoltam-volna rácsodálkozásunk, az egyik például ez a kép:


Persze azért ez így nem kellene. Ilyen kis filigrán székekkel és egy ekkorka asztallal mi azért nem sokat tudnánk kezdeni, de az, hogy legyen egy nyitott polcos rész és egy mustársárga falbetét, az mindkettőnknek nagyon.nagyon.nagyon tetszett.






9 megjegyzés:

  1. Megakadt a szemem a mesenézésen... Nem "tilos a képernyő"? Mert hozzám úgy jutott el, legalábbis itt felénk, hogy max. hétvégén, min. felsőtagozaton.

    Nálatok hogy viszonyulnak a legohoz (mint műnyag), és a digitális világhoz (2030-ban ebben fogunk élni, Steiner ide vagy oda)...? Gondolom szupermaxi extrakezdő waldorfos kérdések, meg ebben úgy is a gimi lesz a lényeg, ha jól sejtem. Na jó, legóban nem... :) Engem ez a két dolog érint a legjobban, de a képernyő is érdekes (szerintem van "hasznos" tartalom is, nyilván nem ömlesztve).

    Borsócska

    A pástétom állati jól hangzik, először érzem, hogy ezt _tényleg_ ki kell próbálni!!! :D

    VálaszTörlés
  2. Nincs olyan, hogy tiltják. Elmondták, hogy szerintük miért nem jó, miért nem javasolják a legót, a tépőzáras cipőt, a halálfejes pólót, a pókemberes pulcsit, a műanyag poharat, a húst, a mindent. Én pedig szülőként döntök. Ők elfogadják, amit és ahogy én csinálom egészen addig, amíg nem teszek ellenére annak, ami az óvodában történik.

    Amivel ha olyannyira nem értenék egyet, akkor nem vittem volna oda a gyerekemet.

    VálaszTörlés
  3. Legó: az a bajuk vele - ami akár reális is lehet - hogy nincs súlya. Nem tilos, csak javasolják, hogy próbálja ki a gyerek, milyen érzés fából készült kockákból építeni. Milyen úgy megszerkeszteni, felépíteni, összeállítani valamit, hogy az hasonlítson is ahhoz/azokhoz a fizikai törvényszerűségekhez, amiben élünk.

    Digitális világ: szerintem az életünkhöz tartozik.
    De a konzol, a videójátékok, az xbox eddig sem volt az életünk része, nincs ilyenünk és fel sem merül, hogy vegyünk. Viszont tabletet vettünk úgy egy éve Barnabásnak, hogy azon tudjon mesét nézni, mert úgy meg tudom válogatni, hogy mit néz.

    VálaszTörlés
  4. Még egy gondolat: Vekerdy mondta, hogy minden jó a gyereknek, amit ért. Én is azt gondolom, hogy van hasznos tartalom, plále, hogy nem kontroll nélkül kapja, hanem van rálátásom, hogy mit néz. És a waldorf nagy előnye, hogy rengeteget mozognak a gyerekek friss levegőn, teljes "elszigeteltségben", így nem fordul elő olyan amiből egyre többet látok / egyre több helyről hallom: nem hajlandó játszani/kimenni/rajzolni a gyerek, csak az xbox.

    VálaszTörlés
  5. Köszi a választ! Félre ne érts, abszolút nyitottak vagyunk a waldrofra, másképp nem is érdeklődnék... :) Csak találkoztam első kézből nagyon markáns véleményekkel és szabályokkal, már-már fanatizmussal, ami kicsit kétségbe ejtett, éppen ezért merültek fel a kérdéseim pont nálad, akitől értő válaszokat kaphatok... Ja, meg jut eszembe, mamamit olvastam, mármint waldorf topikot, aztán... na mindegy is, köszi, hogy írtál, szuper vagy! :D

    B.

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szívesen írok arról, hogy mi hogy éljük meg ezt az egészet. Mi az, amihez már nekem is vodka kell, mi az, amire törekszem, és mi az, amiben eleve olyanok voltunk.

    Érdekes lehet ez? Írjak róla?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugyan nem én kértem, és nekem a legkevésbé sem aktuális, de Ági, ha 80 évesen arról fogsz írni, hogy hogyan tisztítsuk jól a protkónkat, azt is ámulva és lelkesen fogom olvasni! Persze, hogy írj! :D

      Törlés
    2. En nagyon orulnek ha irnal a tapasztalatotokrol,bar Lili meg csak 1 eves,kivancsian olvasok ebben a temaban :) Meg persze mindenben,amirol irsz!

      Törlés
    3. Bocsánat, kitört a hétvége utána meg a takonykór.... én _nagyon_ örülnék, ha írnál róla, mert ugyan nyertünk egy évet a május végi tündérkirálylányunknak, de jól szeretnénk dönteni, mármint szerintem már döntöttünk, csak még le kell ennek ülepednie... :) Aztán jól jönne egy józan épeszű vélemény is, mert kaptunk már hideget-meleget, csak épp végiggondoltat nem.... Ha úgy érzed, hogy nem ide írnál, a borsofeszek kukac gmailcom-on is szívesen veszem. És nagyon köszönöm, akár csak az eddigit is! :)

      Milyen lett a mustár-tudom, nem ide való, csak mégis...? :)

      Törlés